Itt a Farsang, áll a Bál
A gyerekek egyik legviccesebb bulija a karnevál, hiszen jelmezeket ölthetnek, és bármilyen karaktert játszhatnak. Mint sok más ünnepet, amelyet egész évben tartanak, ezt is úgy élvezik, hogy nem igazán ismerik a fesztivál eredetét és jelentését. Azért néhány alkalommal megállunk, hogy elmagyarázzuk az ünnepek értelmét?
A karneválnak megvan a maga jelentése és eredete, ezért fontos, hogy a gyerekek ismerjék a történetét. Az öltözködés, éneklés és tánc mellett már egészen kicsi koruktól gazdagíthatjuk kultúrájukat. Íme egy egyszerű és könnyen áttekinthető összefoglaló, amelyből a kicsik megértsék a Farsang történetét, hogy aztán elmesélhessék barátaiknak.
Nem lehet pontosan tudni, hol és mikor kezdődött a farsangi ünneplés, hiszen eredete távoli évszázadokkal Krisztus születése előtt van. A történészek szerint a karnevál ünnepe az ókori Görögországban és Egyiptomban merül fel, ahol hagyományosak voltak a pogány ünnepek. Annak ellenére, hogy nem a katolicizmushoz kötődő fesztiválról van szó, az igazság az, hogy ez az ünnep elsősorban a katolikus országokban elterjedt. Valójában a farsangi időszakot a vízkereszt és nagyböjt kezdete határoz meg. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek ideje.
Végső soron rengeteg adat van a karneválról, mindegyik, érdekes és fontos, hiszen a történelem része. Hogy ezt a történetet könnyebbé tegyük, hogy a gyerekek is megértsék, külön összefoglalót készítünk a kicsiknek. A karnevál sok évvel ezelőtt született, jóval Krisztus születése előtt. Amikor a parasztok nyáron találkoztak, hogy megünnepeljék a jó termést, és kérjék az isteneket, hogy védjék meg őket a gonosz szellemektől. Egy máglya körül a férfiak kifestették magukat, és tánc közben maszkkal takarták el az arcukat.
Az elsőként ismert karneváli fesztiválra azonban Egyiptomban került sor. Az egyiptomiak néhány napig maszkkal az arcukba rejtették el a társadalmi osztályukat, amelyhez tartoztak. Amikor találkoztak az utcákon énekeltek és táncoltak. Később a rómaiak tavasz elején kezdték ünnepelni ezt az ünnepet, amelyet carrus navalisnak hívtak, Bacchust, a bor istenét egy kerekes hajón felvonultatták az utcákon. Minden ember táncolt és szórakozott körülötte.
Később, a középkorban szokás volt a karnevált "őrület partijának" nevezni. Mert az emberek szívesen viccelődtek nyilvános helyeken egy álca mögé rejtve. A katolikus egyház megpróbálta elkerülni, de mivel nem járt sikerrel, beépítette a fesztivált a naptárába. És elkezdte ezt a nagyböjt kezdete előtti öröm és vidámság időszakának tekinteni. Ma a világ számos országában ünneplik a karneválokat. És a köztük lévő kulturális különbségek ellenére néhány napig minden örömteli, a táncok, felvonulások és jelmezek pedig mindnyájunkat egyesítik.
